Köszöntő
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Vendégeink!
Köszöntöm Önöket a Budapesten 18. alkalommal megrendezett nemzetközi konferencián, amely az EU tagállamok versenyképességi operatív programjairól, ezek összevetéséről, tapasztalatcseréjéről és jövőképéről szól.
Legutóbbi találkozásunkkor, 2023 novemberében a kohéziós politika fenntarthatósági és digitális átállásban betöltött szerepéről beszélgettünk. Az azóta másfél évben megtapasztalhattuk, hogy az akkor megfogalmazott felvetések és gondolatok mennyiben nyertek igazolást, illetve a megvalósítás során milyen változásokra, beavatkozásokra volt és van szükség. Visszatekintve pedig azt is kijelenthetjük, hogy a konferencián történt tudásátadás, egymás jó megoldásainak ismerete nélkül kevésbé lehettünk volna sikeresek a változó szakterületi kihívások terén.
A célok felé vezető út korántsem akadálymentes. A társadalmi, környezeti, gazdasági változások és a globális valóság folyamatosan kihívások elé állítják a programok megvalósítóit. Ahogyan az a 2024. szeptember 9-én publikált, Mario Draghi nevével fémjelzett jelentésben is megfogalmazódott, Európának radikális változáson kell átesnie ahhoz, hogy versenyképes maradjon Kínával és az Egyesült Államokkal szemben, a gyorsan változó geopolitikai környezetben. Sürgősen növelnie kell termelékenységét, hogy fenntartható növekedést érhessen el, melyben kulcsszerepet játszanak a jelentős beruházások és az uniós szintű összefogás. A Draghi-jelentés hangsúlyozza az uniós támogatások hatékonyabb felhasználásának szükségességét, különös tekintettel a strukturális és kohéziós alapok eredményorientált elosztására, valamint az innovációt és fenntartható növekedést ösztönző fejlesztéspolitikák megerősítésére, amelyek elősegítik a regionális egyenlőtlenségek csökkentését és a gazdasági konvergenciát.
Mindeközben pedig közeledik egy újabb időszak, amelyre már ugyancsak elkezdődött a felkészülés. Ez pedig nem más, mint az EU 2027 utáni kohéziós politikájának megfogalmazása.
A 18. Versenyképességi Operatív Programok Nemzetközi Konferenciáját ezen felkészülés jegyében hirdettük meg „A kohéziós politika jövője" címmel.
A kohéziós politika jövőjéről szóló diskurzus az uniós magyar elnökség időszakának is egyik legfontosabb témája volt, ezért kiemelt sikerként tekinthetünk a Budapest Nyilatkozatra, azaz a tagállamok vezetői által közösen elfogadott Új Európai Versenyképességi Nyilatkozatra, amely hangsúlyozza az Európai Unió versenyképességének javítását és meghatározza a főbb irányvonalakat a következő intézményi ciklus időszakára ezen a területen. A Budapest Nyilatkozatban az állam- és kormányfők 12 fő cselekvési területet jelöltek meg, amelyek középpontjában az egységes piac megerősítése, az iparpolitika megújítása, a Tőkepiaci Unió előtérbe lépése, valamint a gazdasági biztonság és a WTO elveiben gyökerező, fenntartható, nyitott kereskedelempolitika egyensúlyának megteremtése áll. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket az egységes piac lehetőségeinek kiaknázására, valamint meg kell szüntetni a belső piac előtt fennálló akadályokat. Ehhez elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése és a vállalkozások – különösen a kkv-k – terheinek mérséklése, ezért kiemelt figyelmet érdemel az „egyszerűsítési forradalom” elindítása, amely egyszerű és intelligens szabályozási keret kialakítását célozza, különös tekintettel az adminisztratív, szabályozási és jelentéstételi terhek drasztikus csökkentésére.
Az Európai Unió kohéziós politikája is kulcsszerepet játszik Európa versenyképességének növelésében, a gazdasági és társadalmi fejlődésben, a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésében, a munkaerő-piaci kihívások kezelésében és az egységes piac megfelelő működésében. A 2014–2020-as időszakban a kohéziós politikára költött minden egyes euró 15 évvel később 2,7 euróval növeli az uniós GDP-t, amely jól mutatja e politika hosszú távú pozitív hatásait.
A kohéziós politika az EU egyik leghatékonyabb szakpolitikája és Magyarország érdekelt ennek jövőbeli sikerében. Emellett a jelenlegi fejlesztési ciklusban is arra törekszünk, hogy a Magyarországnak járó források jól hasznosuljanak, és olyan projektek valósuljanak meg, amelyek növelik az ország és az Európai Unió gazdasági erejét, hiszen minél versenyképesebb Magyarország, annál versenyképesebb az Európai Unió, és minden magyar fejlesztéssel egyúttal a közös európai célokhoz is hozzájárulunk.
Az elmúlt években Magyarország jelentős eredményeket ért el az uniós források felhasználása terén. A 2014-2020-as programozási időszakban több mint 30 000 kis- és középvállalkozás projektjét támogattuk, és több ezer kutatás-fejlesztési projekt valósult meg. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a kohéziós politika hatékony eszköz a gazdasági fejlődés előmozdítására. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy számos kihívással kell szembenéznünk a jövőben. A demográfiai változások, a digitalizáció és a klímaváltozás mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják a kohéziós politika teljesítményét. Ezért fontos, hogy folyamatosan megújítsuk és fejlesszük a programokat, hogy azok megfeleljenek a változó igényeknek.
Célunk, hogy az évtized végére minden magyar régió megközelítse az uniós fejlettségi átlagot.
A 2021-2027-es programozási időszakban kiemelt figyelmet fordítunk a gazdaságfejlesztésre, a versenyképesség- és az ellenállóképesség növelésére.
Hiszünk abban, hogy Magyarország olyan úton jár, ahol megőrizhetjük a magyarok békébe és gyarapodásba vetett hitét és minden egyes ember haszonélvezője a közösen elért eredményeknek. Jó alapokra tudunk tehát építkezni az új fejlesztési időszakban is.
Az Európai Unió csak akkor lehet sikeres, ha minden tagállama és régiója egyaránt eredményes. Ezért elengedhetetlen, hogy a tapasztalatokat megosszuk egymással, tanuljunk egymástól, és együtt dolgozzunk a jövőbeli kihívások megoldásán. Bízom benne, hogy a konferencia során szerzett ismeretek és kapcsolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy közösen formáljuk a kohéziós politika jövőjét.
Jó munkát és hasznos konferenciát kívánok Önöknek!